Losonczi gróf Bánffy Miklós (1873-1950) író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter. Bánffy Miklós gróf „rendhagyó” jelenségnek számított a magyar arisztokrácia irodalmi képviselői között: ősi történelmi család leszármazottjaként, Erdély egyik legtehetősebb főuraként, sikeres magyarországi államférfiként választotta az írói és művészi hivatást. A „polgárosult arisztokrácia” képviselője volt.

Írói kibontakozásának tetőfoka az „Erdélyi történet” című regénytrilógia (I. kötet: Megszámláltattál, II. kötet: És híjával találtattál, III. kötet: Darabokra szaggattatol), melyben az I. világháborút megelőző világot eleveníti meg a nagyvilági társasági élet, a politikai cselszövések és egy viharos szerelmi történet keretében. A regény története tíz esztendőt ölel fel a XX. század elejének történelméből, 1904-től az első világháború kitöréséig.
Az „Erdélyi történet” trilógia az erdélyi és magyarországi felső tízezerről nyújt képet, kiknek életét a kártya, párbajok, politika, vadászat tölti ki. A polihisztor erdélyi arisztokrata Bánffy Miklós otthonosan mozgott a báltermek, a kaszinók világában, a kártyaszobák, nagy vadászatok, lóversenyek berkeibe, de a szerelmi és politikai csatározásokban is. Ily módon Bánffy „Erdélyi történet” című művében hiteles panorámát fest az erdélyi arisztokrácia életmódjáról, politikai magatartásáról, kultúrájáról, szokásairól, s egyszersmind az összeomlás felé sodródó történelmi Magyarország világháború előtti utolsó éveiről.

Az „Erdélyi történet” trilógia első része a „Megszámláltattál” két erdélyi unokatestvér, gróf Abády Bálint és gróf Gyerőffy László nézőpontjából mutatja be Magyarország világháború előtti letűnt világát. Éles kontrasztot mutat és burkolt kritikát fogalmaz meg a vidéki kastélyokban rendezett mulatságok, a budapesti felső tízezer élete és a felsőbb osztályok felelőtlensége és politikai ostobasága tekintetében. Abády Bálint az író önarcképszerűen megfestett központi hőse, parlamenti képviselőként megismeri a román hegyi parasztok ügyét, Gyerőffy viszont – pontosan tükrözve az Osztrák-Magyar Monarchia hanyatlását – elkártyázza vagyonát.

A trilógia második része „És híjával találtattál” a két erdélyi unokatestvér szerelmeinek és sorsának nagyon különböző történetet folytatja egy évvel később. A regény a szerelmi szálat sem nélkülözi, Abády Bálint és gyermekkori ideálja, Milóth Adrienn története keretében, aki a történet kezdetén még a tébolyodott Uzdy Pál feleségeként tűnik fel. A trilógia ezen második részében tanúi lehetünk hogyan sodorja Gyerőffy Lászlót az ital és akaratgyengeség a rohamos önpusztításba. Mindeközben az egymással vitatkozó politikusok nem veszik észre az ország népének valódi szükségleteit, mint ahogy azt sem, hogy a nagyhatalmak egyre közelebb sodorják a világot az 1914-18-as világháborúhoz, mely az ő világukat is örökre aláássa.

A „Darabokra szaggattatol” című harmadik rész Közép-Európa gyors széthullásának folyamatát ábrázolja. A Balkán-háború, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia angolok, franciák, oroszok általi körbekerítése, és végül a trónörökös Ferenc Ferdinánd meggyilkolása feltartóztathatatlanul Magyarország darabokra esés felé vezet. Ugyanakkor előtérbe kerül a nélkülözések közepette elhunyó Gyerőffy László története, amiről az író együttérzően számol be, az ostobaságból elvesztett paradicsom iránti keserédes, ironikus nosztalgiával.

Ajánljuk e regénytrilógiát a történelem, a társadalmi és társasági élet múlt század eleji viszonyai iránt érdeklődő olvasók számára. Az arisztokrácia színes és gazdag világának bemutatása önmagában érdemessé teszi ezt a kalandos, történetileg hiteles nagyregény arra, hogy mindenki számára lebilincselő olvasmánnyá váljon.

Bánffy Miklós: Erdélyi történet c. trilógia együtt és külön-külön is megvásárolható a Gyepűben!