Matematika-rajz szakot végzett a pécsi főiskolán, majd animációs műhelyt hozott létre és megalakította az “Yxilon” Filmstúdiót.  Első, hivatalosan jegyzett filmje, az Időben elmosódva, 1977-ben készült. 1985-ban költözött Budapestre. 1988-ig a Pannónia Filmstúdió munkatársa. 1989-ben Erkel Andrással megalapította a Varga Stúdiót. 1997-től a Minores Animációért Alapítvány elnöke. 1992-től számos világsikerűvé vált film producere is volt. 1999-ben létrehozta a Fríg Könyvkiadót. Festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel is foglalkozik. Rendszeresen kap meghívást nemzetközi filmfesztiválok zsűrijébe. A New York-i Modern Művészetek Múzeuma több művét őrzi. Jelenleg főként a kőkor műveltségét, nyelvét, írásbeliségét kutatja és vezeti a Fríg Könyvkiadót.

Főleg a kiadó tevékenysége felől érdeklődtem.

Ernő:  2002-ig, Jel, jel, jel című első kiadványotok megjelenéséig, ha bárhol elhangzott Varga Csaba neve, az első reakció szinte mindig a “a rajzfilmes Varga Csaba?” Mi változott azóta, avagy hogyan keveredik egy addig látszólag kívülálló a könyvkiadás/könyvírás rögös mezejére?

Varga Csaba: A matematika hites tanáraként indultam, de aztán filmrendező voltam nagyon hosszú ideig. Ismert lettem a nagyvilágban, pl. 2000-ben Hollywoodban „a világ 12 legbefolyásosabb rajzfilmrendezője” közé választottak, 1998-ban a Szél című filmem „A filmtörténet legjobb 10 animációs filmje” válogatásba került. Legalább 40 fesztiváldíj áll mögöttem. Ám egyszer csak beütött a „baj”. Nézegettem az ábécéket, mint grafikus, s rádöbbentem, hogy nem lehet igaz az, amit az írástörténetről tanítanak, s tanítottak nekem is. Sőt, a „vonalas” ábécék előképe aligha tagadhatóan a máig fennmaradt székely ábécé, ami egybe is vág azzal, hogy az Erdélyben a 20. század elején még használt pont-vonal számjeleket például a Lascaux-i barlangban is megtalálni. Márpedig az írás és a számírás sziámi ikrek. Műveltségünk ilyen mélyben lévő forrása megrázó volt számomra, s eldöntöttem, életemet a továbbiakban kizárólag csak a magyarság szellemi múltjának feltárására áldozom. E kutatásaimat összegző JEL JEL JEL, avagy az ábécé 30.000 éves története című könyvemet 2001-ben adtam ki. Azóta német és angol nyelven is megjelent, Németországban, illetve az USA-ban.

Aztán az írásjelek révén eljutottam a nyelvekig. Kiderült, hogy az a régi, egységes, „proto-nosztratikusnak” nevezett nyelv legtisztábban a mi nyelvünkben őrződött meg. Vagyis az ősi írás, számírás és nyelv, továbbá az ősi szerves gondolkodás legközvetlenebb örökösei mi vagyunk. Erről, többek között A kőkor élő nyelve, A magyar szókincs titka, Az angol szókincs magyar szemmel stb., s legutoljára a Szavaink a múltból című könyveimben mutattam be külön-külön álló bizonyítékokat. E könyvek egy része angolul is megjelent már.
Ernő:  Mi a Fríg kiadó hitvallása, szándéka? Mire számítottatok első könyvetek megjelenése előtt, miért éreztétek indokoltnak, hiánypótlónak egy ilyen erősen koncentrált és tematikus( szép magyar szavaink, höhh……) kiadó létrehozását?

Varga Csaba: A JEL JEL JEL sikere indította útjára a FRÍG Kiadót, melyet feleségemmel, Baranyi Krisztinával kettesben működtetünk ma is.

Alapelvünk: döntő többségben olyan könyveket adunk ki, melyekben a szerzők a sok ezer évvel ezelőtti múlttal kapcsolatos egyes felfedezéseiket mutatják be magas szakmai felkészültséggel. Közülük is azokat a kéziratokat részesítjük előnyben, melyek kihagyják az utóbbi 3-4000 évet, mert e korra vonatkozó ismereteink hihetetlenül zavarosak, széthazudottak, az igazsággal többnyire köszönő viszonyban sincsenek. Ezáltal eltűnt szemünk elől a múlttal való kapcsolatunk. Hogy miért hasznos átlépnünk az említett korszakon, mint a réten sétálás közben a „tehénlepényt”? Mert például hiába szántják be a mezei út egy részét, ezt tekintsük most az utóbbi 3-4000 évnek, kissé messzebbről nézvést könnyen visszarajzolhatjuk az útnak ezt a beszántással eltüntetett részét. E módszerrel jóval könnyebben kimutathatók a ma és a távoli múlt közötti kapcsolataink. Sikereink jó része ebben a  kutatói elvben gyökeredzik.
Ernő:  Kik a szerzőitek? Ők keresnek meg titeket, ti őket, vagy az egész- mint ahogy megvan a könyvekenek a maguk sorsa- magajáró módon működik. Milyen szakmai/erkölcsi szűrő szerint válogattok?

Varga Csaba: Eddig 22 szerzőtől 53 könyvet adtunk ki. Nevüket könyveikkel együtt láthatják itt.

Szerzőink vagy baráti kapcsolat révén bízták ránk könyveiket, pl. Barabási László, Cser Ferenc-Darai Lajos szerzőpáros, Juhász Zoltán, Mesterházy Zsolt, Kiss Dénes stb. avagy én kértem könyvírásra, pl. Tóth Imrét, miután láttam, hogy nagyon nagy szakmai tudással üzemelteti a „Magyarostortenet” című honlapot, szintén én kezdeményeztem Kolozsvári G. Endre egyik tanulmányának kiadását. S végül: ma már egyre többen jelentkeztek, illetve jelentkeznek a Kiadónál kézirattal, pl. Marácz László, Maria Dietrich, Tóth József, Záhonyi András.

A Fríg Kiadó a magyar könyvkiadásban keletkezett egyik nagy hézagot tölti ki, ez az oka annak, hogy már egy évtizede sikerrel fenn tudott maradni, folyamatosan bővülni tudott, s egyre nagyobb tekintélyre tesz szert.

Ernő: Sok sikert a munkáidhoz, kutatásaidhoz!

Ha kedvet kaptatok, ismerkedjetek meg könyveikkel, jó alkalom most erre a 20% kedvezmény a Gyepűben!!

Március 10.-ig biztosítjuk a 20% kedvezményt.