Ilyen szokás volt hazánkban a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években is élt a szokás. A kiszehajtás lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábút körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát.

Kiszehajtás a palócoknál

Kiszehajtás a palócoknál

Kodály Zoltán és Manga János egy sor szép rítuséneket jegyzett fel a szokással kapcsolatban. A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, tavasz behozatalára is utalt.

Villőzés a Felvidéken

Villőzés a Felvidéken

Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is, az 1950-es években, Apáca községben, Apáczai Csere János szülőfalujában még gyakorolták a fiúgyermekek. A kakaslövéshez régies íjat és nyílvesszőt használtak. Régen élő kakasra lövöldöztek, újabban már csak festett táblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri, először pörbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be.

Kakaslövés Erdélyben

Kakaslövés Erdélyben

A húsvéti ünnepekhez fűződő szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott hazánkban a tűzszentelés. A tűznek, víznek a mai napig is szerepe van a nagyhéti néphitben és népszokásban; a katolikus falvakban szokásban volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyhéti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.

Csíkmenasági határkerülés

Határkerülés Csíkmenaságon

A szokások közül talán a legszebb a komatálküldés volt. Erre a húsvétot követő fehérvasárnapon került sor. Ezt a komatálat ma már inkább csak az ország egyes részein, Dunántúlon, főleg Somogy és Zala megyében és a palócoknál ismerik. A komatál- vagy mátkatálküldést főként fiatal lányok gyakorolták. De előfordult az is, hogy leány fiúnak küldte, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatál tartalma tájanként változott, nem hiányozhatott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe, vagy más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.

Komatálküldés Kaposváron

Komatálküldés Kaposváron

(Felhasznált irodalom:

Dömötör Tekla: Magyar népszokások, Budapest,Neumann Kht., 2003

képek forrása: delmagyar.hu, mek.oszk.hu, sulinet.hu, netfolk.blog.hu, flickr.com, kaposvarmost.hu)