A Tászok-tető a Kárpát-medencében, Erdélyben található. Az 1013 méter magas fennsíkon és környékén több száz írásos kőtömb volt fellelhető, melyek átlagos mérete 180×140 cm. Sajnos ezekből mára csak kettő maradt meg épségben, melyeket a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban (Erdély) őriznek.

A bosnyák piramisoknál 2006-ban járt először Szakács Gábor, s azzal a felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramis alagútjában és környékén lévő nagy köveken ősi magyar rovásírásos jeleket talált. E két terület történelmi kapcsolatát mutatja be a szerzőpáros a „Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig” című művében.

A kötet számos képpel illusztrált, komoly beszélgetéseket és izgalmas, itt-ott rejtélyes tudósításokat tartalmaz. Külön fejezetet szenteltek Bencsik András tanulmányának, amit Krisztus urunk, a Szent Korona és Csíksomlyó összetartozásáról írt.

Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki, aminek emlékei a történelmi Magyarország területén köveken, templomok falain, csont-, fa-, ezüst-, aranytárgyakon, könyvekben maradtak fenn. Rovásírásos emlékeink bizonyítják népünk Kárpát-medencei eredetét. A történelmi Magyarország területén napjainkban is még legalább százezer ember használja mindennapi életében a rovásírást.  Szakács Gábor újságíró, rovásírás kutató 10 éve szervez versenyeket az ifjúság 9-18 éves korosztálya számára, melyen évente átlagosan hétszázan indulnak. Bár tizenöt-húszezer éves jelrendszerről van szó, ma is tökéletesen használható, már csak azért is, mert a magyar nyelv hangjait ezzel lehet legtökéletesebben lejegyezni. „Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig” könyvében a szerzőpáros azt is bemutatja, hogy nyelvünk a X. században hogyan küzdött a „betolakodó” idegen latinbetűkkel szemben, amikor a magyarok áttértek a latin betűs írásmódra. A latinbetűs írásrendszerben nyelvünk 13 hangjára (TY, GY, NY, SZ, ZS, CS, LY, J, K, Á, É, Ö, Ü) nem volt jel.

A szerzők által összeállított, s röviden székely-magyarnak nevezett rovásírás ábécé, a Tordos-Vinca műveltség, a gyergyói Tászok-tető, a francia Glozel köveinek és a bosnyák piramisok  egyszerű és összetett jeleinek nagyfokú hasonlóságát  bizonyító könyv megjelenése nagy feltűnést keltett, a magyar történelem „hatalmas fordulata”, mely megváltoztatta a magyarság későbbi sorsát.

Szakács Gábor a könyv köszöntőjében az alábbiakat írja: „Rideg, gyökértelen és magányos az életünk, ha nem vállaljuk fel elődeink ránk hagyott műveltségét, a rovásírást. A Forrai Sándor Rovásíró Kör célja ennek megfelelően, hogy minden magyar legalább a nevét le tudja írni ezekkel a betűkkel. Eközben nem feledkezhetünk meg Isten által kijelölt feladatunkról, a tudás továbbadásáról, lehetőleg a fiatalabb korosztály számára, hogy megfelelő ismeretekkel felvértezve ne lehessen játékszere a hamis prófétáknak, téveszméknek, amelyekről e kötetben is szó lesz. Tudatosítanunk kell a nemzeti szellemiség felvállalóiban, hogy a rovásírás ismerete és a hozzá kapcsolódó történelmi háttér nélkül szinte hiábavalónak tűnik minden küzdelem az Igazságért, hogy a magyarság megmaradása javarészt ettől a tudástól függ. Legalább ennyire fontos, hogy eljussunk a már ismert rovásemlékek színhelyére, ahol megérezhetjük a múlt és őseink üzenetét, de még izgalmasabb, ha magunk fedezünk fel új rovásemlékeket. Ettől a felemelő élménytől fosztja meg magát az, aki a felfedezések helyett dolgozószobájában csupán a régi könyvekben megjelent emlékek egy-egy betűjének (újra)értelmezésével tölti idejét. Pedig van mit felfedezni a Tászok-tetőtől a rovásjeles bosnyák piramisig. Erről tanúskodnak e könyv lapjai.”

Szakács Gábor-Friedrich Klára: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig c. könyv 15% kedvezménnyel kapható a Gyepűben!