A kötetben a két politológus és egy közgazdász alkotta szerzőhármas arra keresi a választ, miként keveredett a második Orbán-kabinet és személyesen a miniszterelnök is hazai, de leginkább európai és nemzetközi támadások középpontjába.

A három szerző saját nézőpontból, önnön kutatási területének megfelelően közelíti meg a címbéli kérdést. Arra keresik a választ, hogy mi az oka a hazai és külföldi ellenerők által Magyarországot ért támadásoknak, milyen stratégiákkal lehet kivédeni a hazánk elleni offenzívát és a válság negatív hatásait. Bár az embereknek már elég konkrét elképzelései vannak arról, kik támadnak minket, az viszont komoly fejtörést okozhat, hogy mi lehet a megoldás gondjainkra, mi gátolja fejlődésünket. A jó megoldáshoz azonban elmaradhatatlan a helyes diagnózis felállítása.

A szerzőhármas „Kik támadják Magyarországot és miért?” című könyvével végigvezeti, hogyan jöhetett létre a jelenleg is fennálló kaotikus helyzet – nem csak nálunk, hanem az egész világon. Ennek felvázolása után választ keresnek arra, hogy bár a mostani jobbközép kormányzás óta stabilizálódott a gazdaság, elkerültük az államcsődöt, a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat, mégis a Nyugat felől komoly elutasításban van része a magyar kormánynak. Erre egyesek egyszerű választ adnak: a sok érdeksérelmet elszenvedő multinacionális és banki körök a baloldalt támogatják. A képlet azonban összetettebb, Európa végletesen megosztott, és bár egyesek tagadják a bal-jobb ellentétpár létezését, de a valóságban igencsak megvan ez az elhatárolódás. Az Európai Parlamentben a szocialisták, liberálisok és a zöldek közösen szavaznak meg mindent, a minket elítélő határozatokat is. Léteznek tehát olyan egységes baloldali politikai erők, melyek rajonganak minden univerzális eszméért és hisznek az utópisztikus, ködös haladás és egyenlőség fetisizálásban. Velük szemben áll a néppárti jobboldal, mely alapvetően közösségpárti és fontosnak tartja a nemzeti identitás és kultúra védelmét, családcentrikus, a rend, a munka és a tradíciók híve. A jobboldaliak nem kívánják eltörölni a múltat, és felforgatni a világot. A balliberálisok minden erkölcsi alap és felhatalmazás nélkül megteszik ezt. Van tehát két különböző világfelfogás és értékrend. A balliberálisok közös, nemzetek feletti unióban, valami „európai egyesült államokban” gondolkodnak, a jobboldal viszont erős nemzetállamok önkéntes szövetségében, amelyben minden náció megőrzi identitását.

Magyarország külföldi megítélése ellentmondásos. Az Európai Parlamentben működő szocialista, liberális és zöld frakció offenzívát indított hazánk ellen. Véleményük szerint a nacionalista, populista Orbán-kormány felszámolta a demokráciát, és nekilátott a jogállam lebontásának is. Mások viszont azt hangoztatják, hogy az Orbán-kormány innovatív gazdaságpolitikája és tradicionális társadalompolitikája az adott helyzetre adott egyetlen lehetséges jó válasz. Milyen valójában az Orbán-kormány, és mi késztetheti a nyugati politikusok egy részét a negatív ítéletek megfogalmazására?

Tóth Gy. László (1948- ) politológus szerint Magyarországnak szakítania kell a kizárólagos euroatlanti elkötelezettséggel: Németország mellett létkérdés a jó kapcsolatok kiépítése Oroszországgal és olyan új hatalmi központokkal, mint Törökország, Kína, India és Brazília, melyek komoly gazdasági és katonai hatalmakká alakultak. Hazánknak a jelenlegi helyzetben teljesen új külpolitikai irányvonalra van szüksége. Fontos a NATO és EU tagság, mivel ezek biztosítják a gazdasági és katonai hátteret, de csak addig szabad az unióban maradni, amíg az számunkra előnyös, s ez alatt kiépíteni az egyre erősödő kulturális és gazdasági kapcsolatokat az említett országokkal.

Lentner Csaba (1962- ) közgazdász, politikus, a tanulmány második írója gazdasági szempontból vizsgálta meg a témát. A politika világa és a pénzügyi kapcsolatok, valamint a nemzetközi környezet elemzésével igyekszik láthatóvá tenni a probléma hátterét. Úgy gondolja, Magyarországnak le kell válnia a nemzetközi vállalatokról és belső gazdaságot kell kiépítenie, mely folyamatot az Orbán-kormány megkezdte. Orbán Viktor a korábbi megalkuvó politika helyett más stílusra váltott, és ez gazdasági érdekeket sértett, holott 2,5 év elteltével jobbak a mutatóink, mint az uniós átlag: a költségvetési hiányunk 2,7%-ra csökkent, mégis támadják Magyarországot, s ennek Lentner Csaba szerint nincs ésszerű magyarázata. A közgazdasági válasz: a kormány a nemzetközi nagytőkének a 80-as évektől meglévő profitkivonási lehetőségeit tudatosan és határozottan megakadályozta, ezzel megsértette az érdekeit. Ezzel szemben az itthon maradó jövedelmek maximálására törekszenek, legyen szó akár családokról vagy kisvállalkozókról. E célt szolgálja az egységes személyi jövedelemadó kulcs, a családi adókedvezmény, a jelentősen csökkentett társasági adó. Lentner Csaba szerint mindezek hatására a 2010-ben még krónikusan beteg magyar gazdaság a gyógyuló képet mutat, s további eredményekre van még szükség.

Zárug Péter Farkas (1975-) a vállaltan konzervatív eszmeiségű politológus sajátos folyamatábrán tárja fel a 2010-es választások óta eltelt évek konfliktushálóját. Ahogyan fogalmaz, a „politikai fizika” törvényszerűsége szerint a hiperaktivizmus, zavar, konfliktus, ellenhiperaktivizmus és konszolidációs kényszer természetszerű láncreakcióit írja le. Zárug Péter Farkas szerint az ellentét egyik fő forrása a kormány közjogi regulatív hiperaktivitása: a kormány általi kétharmados többség felhatalmazást jelent a rendszerváltó álom végrehajtására, vagyis az alkotmány és a jogrend teljes átalakítására. A másik fő ok a gazdasági téren bekövetkezett óriási változás. A FIDESZ kezdetben úgy tűnt neoliberális gazdaságpolitikát folytat, majd brüsszeli behatásra irányt váltott, s megcsapolta a piac legnagyobb haszonélvezőit, s az adókat be is hajtotta. Zárug szerint ez a gyors tempó oda vezetett, hogy a multik magyarországi leányvállalatai reagálni sem tudtak a helyzetre, mindössze annyit tehettek, hogy betelefonáltak a központjukba és értesítették a vállalat vezetőit, hogy így „idén és jövőre sem lesz profit”. A megoldást Zárug Péter Farkas a konstruktív konszolidáció irányába való továbblépésben látja, ami érinti a kommunikációt, a kapcsolatrendszert is. Szükség van a dinamikus érdekérvényesítésre, de bizonyos konfliktusokat nem érdemes tovább fenntartani. El kell dönteni, mi mellett állnak ki, s mi az, ahol a konfliktusok lezárásában érdekeltek, hol nem érdemes újabb frontot nyitni.

A LENTNER CSABA-TÓTH GY. LÁSZLÓ-ZÁRUG PÉTER FARKAS: Kik támadják Magyarországot? c. könyv kedvezménnyel megvásárolható a Gyepűben.