Terdzsüman Mahmud (1510-1575) bajor származású diplomata, Szulejmán szultán tolmácsa volt. 1543-ban, amikor a török hódítók elfoglalták Székesfehérvárt, kezükbe került a helybéli levéltár is. Terdzsüman ismertségét a Székesfehérvár királyi könyvtárának elégetésekor megmentett latin nyelvű krónikának köszönheti, melyet jómaga fordított le és ajándékozott a szultánnak. A krónika több kutató szerint az eredeti ősgesta volt, s valószínűleg titkosan kezelték, mert anyaga még a középkori krónikákban sem volt ismeretes. Ez az un. „Tárih-i Üngürüsz” Magyarországra Vámbéry Ármin jóvoltából került 1860-ban, ő hozta haza törökországi útjáról és ajándékozta a Magyar Tudományos Akadémiának. A 210 lapos un. szülüsz írástípussal írt kódex címe alatti alcím: Iskendernáme (Nagy Sándor könyve).

Fordítását 1971-ben kezdte meg dr. Blaskovics József, a prágai Károly Egyetem turkológus professzora, s 1981-ben jelent meg először magyarul. Jelentősége felmérhetetlen, hihetetlen messzi távlatokba vezet vissza: az ősmondáktól a mohácsi vészig tárgyalja Magyarország történetét. A műből megtudhatjuk mi volt régi fővárosunk neve, kik voltak a királyaink, mikor, kik ellen harcoltak és háborúskodtak, mennyi ideig uralkodtak, s hogyan töltötték mindennapjaikat.

Érdekességképpen kiemelnénk a „Tárih-i Üngürüsz” krónika eltéréseit más krónikákhoz viszonyítva:

–          jóval korábbra teszi a magyarok (hunok) Kárpát-medencebeli jelenlétét,

–          a nemzedékekkel Attila előtt Pannóniába költöző hun néprész azonos nyelvű népet talál,

–          egy Kattar nevű fővezér alatt a hunok újra bejönnek,

–          a székelyek egyértelműen hunok és Erdélyben éltek,

–          Árpád Kabán (Csabán) keresztül Attila leszármazottja,

–          „Szvatopluk” nem szláv, hanem német és nem Árpáddal, hanem Attilával volt kapcsolatban,

–          a magyarok kazár alattvalóként indultak Pannóniába

–          Erdély hét vára Árpád műve.

A krónika jelentősége, hogy László Gyula a kettős honfoglalás elméletét a „Tárih-i Üngürüsz” alapján dolgozta ki, arra alapozva, hogy a krónika szerint a honfoglaló magyarok által Pannóniában talált népek saját nyelvüket beszélték.

Mahmud Terdzsüman: Tárih-i Üngürüsz – a magyarok története c. forrásmunka kapható a Gyepűben!