Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (1900-1989) magyar író, költő, újságíró. A XX. századi magyar írók legkülönösebb életútjával bíró alakja. Már 1930-ban a legismertebb és legelismertebb írók közt tartották számon, azonban 1948-ban, amikor emigrált, kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből és haláláig nevét is alig ejtették ki.

A magyar polgárság irodalmi képviselőjeként a klasszikus polgári eszményeket hangoztatta műveiben, ez azonban sokaknak nem tetszett. Amikor 1980-ban próbálták visszacsalogatni és könyvei kiadását engedélyeztetni, nem járult hozzá. Életműsorozatának újrakiadása csak halála után, 1990-ben indult el.

A gyertyák csonkig érnek” két régi barát, Henrik és Konrád története, akik sok-sok évtized után újra találkoznak egymással és egy vacsora alkalmával végigbeszélik az éjszakát. 40 évig nem találkoztak, nem tudtak egymásról. Egyikük a trópusokon katonáskodott, másik a katonai szolgálat letelte után csak ült kastélya könyvtárában és a spalettákat bámulta. A múltra való visszatekintésükkel megkezdődik a régmúlt sérelmek tisztázása, egyikükből pillanatok alatt vádlott, másikukból vádló válik, ugyanis Konrád régesrég elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította annak feleségét, tönkretéve Henrik egész életét.

A két barát tízéves volt, amikor a bécsi hadapródiskolában megismerkedett. Henrik dúsgazdag magyar gróf sarja, míg Konrád apja bárósított hivatalnok volt Galíciában. Gyermekkori barátságuk alatt a nyári szünidőt, a karácsonyt, minden szabad percüket sülve-főve együtt töltötték. Felnőve együtt avatták őket tisztté, barátságuk akkor is szent maradt, amikor Henrik megnősült, s elvette a gyönyörű Krisztinát. Egy nap azonban fordulat történt. Vadászatot tartottak a grófi vadaskertben, s amikor egy szarvas lépett ki a tisztásra, Henrik hallotta, hogy a mögötte haladó Konrád csőre tölt, s bár nem nézett hátra, de tudta, hogy társa nem a vadat, hanem az ő fejét célozza. Aztán a szarvas hirtelen elillant, Konrád letette a puskát. „Elmulasztottad” – szólalt meg nyugodtan Henrik, s az estét még hármasban töltve fogyasztották el vacsorájukat, de Henrikben gyökeret vert a kínzó gondolat: Krisztina elvágyódik innét. Miután Konrád hazament és a házaspár nyugovóra tért, Henrik kétségeire Krisztina naplójában akar bizonyosságot találni, azonban a napló nincs a szokott helyén. Másnap Konrád lakásához megy, s ott tudja meg, hogy barátja elutazott. Konrád szobájában magába roskadva meditál, amikor feldúltan megérkezik Krisztina: „Elszökött! Gyáva volt.”, ez volt az utolsó szó, amit Henrik meghallott tőle, s épp elég volt, hogy teljesen megvilágosodjék számára barátja és hitvese titkos viszonya. Igen, Krisztina Konrád szeretője volt, s együtt akartak idegen országba szökni, de Konrád nem vállalta barátja meggyilkolását, pedig a vadászaton büntetlenül megtehette volna, hisz gyakran történtek a vadűzés alkalmával balesetek. A történtek után Konrád lemond rangjáról, s a trópusokra megy. Henrik pedig kiköltözik a vadászházba, s addig nem tér vissza a kastélyba, míg Krisztina él.

A regénybeli visszaemlékezés és beszélgetés kapcsán Henrik feleletet vár barátjától, hogy valóban le akarta-e lőni azon a bizonyos vadászaton. Ő azonban nem válaszol, hiszen mindketten tudják a választ. Mire a vacsoraasztalon a gyertyák csonkig égnek, a két barát kézfogással búcsúzik egymástól, de immár örökre.

A könyvbéli tragédia oka nem alkalmi gyengeség, egy világrend széthullását, a hagyományos értékek megrendülését is jelenti.  Márai arra akar utalni, hogy a regény megírásának időpontjában – 1942-ben – amikor javába dúlt a második világháború, a szerelem, barátság, hűség nemes eszményei végzetesen megsemmisültek.

Márai munkásságának elismeréseképpen a XX. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként vonult be a köztudatban, mind hazánkban, mind külföldön egyaránt. Műveinek nyugat-európai, különösképpen olasz és francia fogadtatása meghatározó szerepet játszott magyarországi elismertségének kialakításában. Napjainkban is sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra játsszák. „A gyertyák csonkig égnek” című regényét számos idegen nyelvre lefordították, a műből hangoskönyv is készült, Lukács Sándor előadásában.

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című feledhetetlen regényét  megvásárolhatják a Gyepűben 15% kedvezménnyel!