Szabó Magda (1917-2007) író, költő, műfordító. Irodalmi munkássága kezdetén költőnek indult, de 1958 után már inkább regény- és drámaíróként alkotott. Kedvence műfaja az önéletrajzi ihletésű regény, számos ilyen jellegű könyvet írt (Ókút, Régimódi történet, Für Elise stb.).

Az ajtó” című regénye is önéletrajzi ihletésű. A szerző a második világháború előtti Budapesten két évtizedig alkalmazott házvezetőnőjével való kapcsolatáról mesél a műben, akit Szeredás Emerenc névvel ruházott fel. A mű kettejük dacos közeledéssel induló kapcsolatát szemlélteti. Nem egy hagyományos téma, ám életrajzi meghatározottsága révén igencsak érdekessé válik. A regényben egyúttal képet kapunk a háború előtti és utáni Magyarországról is.

A regény narrátora egy sikeres írónő, aki házvezetőnőt keresve ismeri meg Szeredás Emerencet, ám referenciára nem a bejárónőnek van szüksége, hanem az írónőnek és férjének, ugyanis Emerenc tüzetesen kikérdezi őket, s csak tisztes körülményeikről meggyőződve vállalja el a munkát.

A mű e két, szigorú elvek szerint élő asszony portréja. Emerenc lenyűgöző személyiség, a tökéletes jóság és tiszta emberség képviselője, folyton gürcöl, súrol, havat lapátol, segít az éhezőkön, elveszett gyerekeket és kóbor kutyákat pártfogol, ugyanakkor mindvégig szenved a magánytól, de nem akar mások terhére lenni. Saját szigorú törvényei szerint él, melyekhez következetesen ragaszkodik, még azt is ő maga szabja meg, hogy mikor, milyen munkát végez el. A testi munkát feljebbvalónak tartja az író házaspár értelmiségi munkájától. Olyan alkalmazott, aki alkalmazókat alkalmaz zsarnoki szeretetéhez. Az írónő is a hatása alá kerül, de megrémíti Emerenc szeretetre való autentikus képessége. Az értelmiségi Szabó Magda teljesen ellentéte házvezetőnőjének. Életét a hagyományok határozzák meg, és az írás mindenekfelett áll számára.

A műben, mint kettejük életében is, fordulatot az hoz, ahogyan fokról fokra közelebbi kapcsolatba kerülnek egymással. Kezdetben gyanakodva, távolról szemlélik egymást, s kialakuló kapcsolatuk viharos, feszültségtől teljes. Számos szenvedélyes összetűzésbe keverednek, ám mégis megszeretik egymást. A harag a barátság ügyetlen, ám őszinte megnyilatkozása. Anya-gyermek kapcsolathoz, szerelmi viszonyhoz is hasonlítható a ház asszonya és a házvezetőnő kapcsolata, de mindenképpen felkavaró, megindító. Életük legnehezebb pillanataiban nyilvánvalóvá válik az egymás iránt érzett különös szeretet és aggodalom. Amikor az írónő férje életveszélyes műtéten esik át, Emerenc mellé áll, s rideg, ám gondoskodó magatartásával segíti háziasszonyát. Egyik pillanatban kitárulkozik és elmeséli az írónőnek azt a gyermekkori traumát, mely miatt életre szóló bűntudat gyötri. Gyermekkorában két kistestvérével meg akart szökni otthonról, hogy kitörjön a szegénység és tehetetlen édesanyja karjaiból, ám amikor kistestvéreit egy pillanatra magukra hagyta, agyonsújtotta őket a villám, s ezt követően édesanyjuk öngyilkos lett.  Efelett érzett bűntudata miatt vált örök gondoskodóvá, s fordul szeretettel az állatok felé. Emerenc olyannyira bizalmába fogadja az írónőt, hogy rá bízza a mindenki előtt zárva álló lakásának titkát is (kilenc macskát őriz szobájában). A mű végkifejletében az írónő, amikor meg akarja menteni a nagybeteg Emerencet, épp ezzel a tettével gyalázza meg a köztük oly nehezen kiépült bizalmat. De a részleteket egyelőre nem áruljuk el, maradjon meglepetés is a könyv olvasóinak.

A címbeli ajtó a szeretet kapujának metaforája, melynek kulcsát Emerenc az írónő felé nyújtja baráti aggodalmának kifejezéseként. De jelképezi a bizalmat is, melyet oly nehéz megszerezni… De mit kezdhet ezzel a kulccsal az ugyancsak öntörvényű, szigorú elvek szerint élő írónő?

A könyvből Szabó István rendezésében hat évig tartó munkával film készült, melynek bemutatójára 2012. március 8-án került sor. A filmben olyan neves színészek működtek közre, mint az Oscar-díjas Helen Mirren, Eperjes Károly, Pindroch Csaba, Marozsán Erika és Szirtes Ági.

Szabó Magda: Az ajtó c. regénye kapható a Gyepűben!