Trugly Sándor (1952- ) magyar régész, az avarkor elismert kutatója. Életét a honismeret, régészeti ásatások kutatására tette fel. Nevéhez fűződik a Komáromi hajógyár kollégiumának építésekor történt késő avarkori temető feltárása, mely régészeti munkát több éven keresztül folytatta. Gazdag leletanyag került elő, összesen 153 sír, közülük 63 lovassír, a környező településen pedig 7 földbemélyített avar ház és egyéb telepjelenség. Régészeti szempontból gazdag leletanyagával a Komárom-hajógyári temető hamar a szakmai érdeklődés középpontjába került, s régészeti kiértékelése és teljes publikálása a feltárás szakaszait követve ritkaságszámba menően hamar megtörtént, német nyelven.

A Kárpát-medence legjelentősebb és leggazdagabb leletekkel bíró késő avar kori temetőjének eddigi legteljesebb magyar nyelvű feldolgozását Trugly Sándor „A Komárom-hajógyári avar temető és telepe” című könyvében nyújtja. 1979-ben fiatal régészként érte az a páratlan szerencse Trugly Sándort, hogy arról értesítették, hogy a hajógyár kollégiumának építésekor csontokra és fémtárgyakra bukkantak. Ekkor még nem is sejtette, hogy a terület milyen jelentős avar temetkezéseket rejt magában. 1979 és 1989 között 153 sírt, melyek közül 63 lovas temetkezés volt, illetve az 1987-1989 évi ásatások során a temető délnyugati peremén avar, illetve Árpád-kori településmaradványt tárt fel. Ezen régészeti eredményeket számos tanulmányban dokumentálta és dolgozta fel, mitöbb egy önálló kiállítást is szervezett. „A Komárom-hajógyári avar temető és telepe” című könyv ezen munkák mintegy összefoglalása. Trugly Sándor könyvében ír az avarok történelméről, majd ismerteti a temető gazdag leletanyagát azok részletes elemzésével és egykori népességét.

A szenzációs leletanyag gyűjtemény legjelentősebb darabjait 67 színes fényképen tárja az olvasó elé. A temető látványos, szépen megmunkált tárgyakból álló leletegyüttese és a település kerámia anyaga az Avar Birodalom késői, 7. századtól 9. századig terjedő korszakát reprezentálja. Legszebb leletei az aranyozott öv- és lószerszámveretek melyek dokumentációja a könyv gerincét alkotják.  A temetőben feltártak kiemelkedő, ritkaságszámba menő leleteket is, pl. oroszlánfejdíszes falérákat. Tehát könyvével Trugly Sándor a Kárpát-medence ezen legjelentősebb késő avarkori temetőjéből előkerült gazdag leletanyag feldolgozására vállalkozott.

„A Komárom-hajógyári avar temető és telep” című könyv Trugly Sándor hiteles régészeti monográfiája, hisz irányítása alatt zajlottak a nyolcvanas éveken a szlovákiai Révkomárom területén az ásatások. A feltárt sírok többsége az avar társadalom vezető rétegének életmódját tükrözi. A műben Trugly Sándor a sírok katalógusát követve külön fejezetekben elemzi a Komárom-hajógyári temetőben megfigyelt temetkezési szokásokat, valamint a feltárt tárgytípusokat (lószerszámok, ékszerek, fegyverek, edények, munkaeszközök). De nemcsak a temető, hanem a közelében levő avar telep feltárása során nyert eredményeket is tükrözi a kötet.

Összefoglalóan elmondható, hogy Trugly Sándor „A Komárom-hajógyári avar temető és telep” könyvével  betekintést enged a 8. századi harcos avar réteg életébe és abba a kapcsolatrendszerbe, amely a viseleti tárgyaikról tükröződik.

Trugly Sándor: A Komárom-hajógyári avar temető és telep c. könyv kedvezménnyel kapható a Gyepűben!