Kiskunfélegyházáról sokaknak a híres író, Móra Ferenc neve ugrik be elsőként, holott Huszka József etnográfus, művészettörténész, egyetemi tanár, a magyar ornamentika, a díszítő motívumok szenvedélyes kutatója is a város jóhírnevét öregbíti. Huszka József 1854-ben látta meg a napvilágot Kiskunfélegyházán. A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait a Műegyetemen folytatta, s 1873-76 között ösztöndíjas tanárjelöltként Budapesten rajztanári képesítést szerzett, ezt követően Désen, Zentán, majd Sepsiszentgyörgyön is tanított.

A 19. század végi falvak, tradicionális közösségek hanyatlását látva kötelezte el magát a néprajz mellett. Szeme láttára váltották fel a bükkfa székeket a tonettek, a tulipános ládákat a sublótok, a búboskemencék helyét a sparheltok, a szűk középkori templomok helyett neogót csarnoktemplomokat emeltek, s elhatározta, amit tud megment az utókornak. Szőtteseket, hímzéseket, kerámiákat, bútorokat gyűjtött, amit csak tudott lerajzolt, lefényképezett, mindent-mindent dokumentált.

Munkásságának fő célja a magyarság díszítő motívumainak, az erdélyi parasztházak díszítményeinek, a temetői kopjafák eredetének felkutatása volt. Huszka kutatásai során nemcsak feltárt, restaurált, de alapos szakértelemmel meg is örökített mindent, falfestményeket fényképezett, másolt, a zömében erdélyi, de felvidéki és alföldi településeket is járta, ahol népviseleteket, díszített használati tárgyakat gyűjtött stb.

A magyar turáni ornamentika története

A magyar turáni ornamentika története

Törekvéseinek eredménye számtalan cikk és hét könyv,  melyek közül legjelentősebb a „A magyar turáni ornamentika története” című. A könyv 1930-as évi első megjelenését számos kiadás követte.  A kötet a magyar díszítőművészet kincsestára, több ezer éves kultúrával rendelkező népünk motívumainak sokszínűségét és értékeit foglalja magába.  A több évezredet felölelő gyűjtemény 1930-as megjelenéséig széleskörűen magában foglal mindent, amit addig a magyar díszítőművészetről, annak eredetéről, történetéről tudni lehetett. 179 oldalon, 2300 képen mutatja be őseink legjellegzetesebb díszítőelemeit – elsősorban az ötvösművek, a tarsolylemezek, székelykapuk, templomfalfestmények motívumainak rendkívüli gazdagságát. A szerző részletesen ismerteti és összehasonlítja az árpádkori díszítőművészet jelképrendszerét a hun-avar és az ókori kultúrnépek ornamentikájával, számtalan példával támasztva alá kutatási eredményeit. Az ősi díszítőelemek mélységes hitről, bölcsességről tanúskodnak. Ez a könyv alapmű a magyar ornamentika megismeréséhez, s aki fellapozza a könyvet, azt garantáltan megérinti őseink világlátása, amit nevezhetünk nyugodtan „magyar turáni ornamentikának”.

Könyvében Huszka József a magyar ornamentika minden egyes motívumának szimbolikus jelentését is ismerteti. Ízelítő a tartalomjegyzékből: a szemdísz, a hun-avar és honfoglaló sírjaink fülönfüggői, az istenfa, a rózsa és a liliom, a griff és más állatok, a kereszt, a kínai díszek a magyar ornamentikában.

Huszka így vall a könyvről: „A mai magyarság bálványimádó módjára teljesen behódolt a nyugati civilizációnak, kivált az iskolázottakból, a tanultakból álló része és nem becsüli a sajátját, sőt lenézi és parasztosnak tartja azt az ornamentikát, amit most bemutatni akarok. Önmagának ez a megtagadása már a középkorban kezdődik s az idegen uralkodó családok alatt mind erősebb lett, tápláltatván a beözönlő idegenek által úgy, hogy ma már a nép is elhagyja festői ősi viseletét az értéktelen, szegényes, nyugati divatért, amibe igaz, hogy az elszegényedés is belejátszik. Ez elő a fajmegtagadó, nemzeti önérzetet tipró és megsemmisítő áradat elé akartam egy követ dobni munkám anyagának összegyűjtésével, gondolván, hogy majd csak akad több kőhordó is.”

A magyar turáni ornamentika története

A magyar turáni ornamentika története

Azt már csak érdekességképpen említenénk meg, hogy az Iparművészeti Múzeum épületének bejárati díszítményeit Huszka József tervezte, s a kecskeméti Cifrapalota illusztrációi is az általa gyűjtött népi motívumok felhasználásával készültek, valamint a miniszterelnöki dolgozószoba bútorait is ő tervezte.

Huszka József munkássága felbecsülhetetlen értékeket hagyott ránk. A Néprajzi Múzeum 2005-ben, születésének 150. évfordulóján kiállítást rendezett gazdag hagyatékából. Akik lemaradtak róla, azok se csüggedjenek, a könyvben visszaköszön mindaz, amit feltárt, megörökített, ránk hagyatékozott, s a Néprajzi Múzeum törzsanyagának jelentős része a ma napig Huszka örökségéből táplálkozik. Életművének elismeréseként 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává avatták.

Kedves Olvasóink megrendelhetik Huszka József: A magyar turáni ornamentika története könyvét könyvesboltunkban, a Gyepűben!