Széles sajtóvisszhangot váltott ki a rovásírásos Biblia megjelenése 2011 decemberében. Határon innen és túl hírértékű volt a Szentírás kiadása nemzeti írásunkkal.

Az Újszövetségi Szentírás szövege a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat Bibliafordító Munkaközösségének közreműködésével került átírásra székely-magyar rovásra. Az 1989-ben egyházilag jóváhagyott és egyesületként bejegyzett Bibliatársulat ügyvezető elnöke Tarjányi Béla, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi tanszékének professzora. A társulat célja a Biblia terjesztése és népszerűsítése, már számos bibliát adtak ki, többek között pl. a Bécsi aranybibliát 2008-ban – a Biblia évében, a cigány nyelvű Szentírást vagy az időseknek készült nagybetűs Bibliát.

A Bibliatársulat a 2009 óta működő Rovás Alapítvány felkérésére készítette el az Újszövetségi Szentírás rováskiadását. A Rovás Alapítvány a rovásműveltség hagyományának ápolására létesült közhasznú szervezet, élén Sipos László elnökkel.

A székely-magyar rovásírás (vagy székely írás vagy magyar rovásírás) jellemzője, hogy minden hangot külön-külön jellel jelöl. A székely-magyar rovás a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik. Ezt az írástípust a magyarok egésze használta, s írásként a székelyek őrizték meg.

Tarjányi Béla mindig is élénken érdeklődött az ősi magyar írás, a rovásírás iránt, a Bibliatársulat örömmel fogadta a felkérést, és rekordidő, mindössze tíz nap alatt a Kner Nyomda elkészítette az Újszövetség rovásírásos változatát. A Káldi-féle katolikus biblia szövegét nyomtatták ki rovásírással.

A székely-magyar rovásírás nemzeti kincsünk, s hivatalos elismertetésében mérföldkőnek számít ez a könyvtörténeti újdonság. A rovásműveltség az egész emberiség egyetemes kulturális örökségének része, védelme, megőrzése, s a bibliaforgatás általi mindennapi használata jobban a köztudatba emeli. Büszkének kell lennünk rá, hogy saját betűs írásunk van. Felmerül a kérdés, hogy ki fogja tudni elolvasni a rováskiadásos Újszövetséget. Tarjányi Béla erre azt felelte: „Bárki megtanulhatja a rovásírás olvasását néhány óra alatt, mégpedig úgy, hogy mellé teszi a latin betűs változatot.”

Sipos László, a Rovás Alapítvány elnök elmondta, hogy a hatalmas vállalkozáshoz méltón a díszkötésben kiadott korlátozott példányszámú szent könyvet a világvallások vezetőihez is eljuttatják.

A rovásírás egyre növekvő népszerűségét mutatja az is, hogy jelenleg 60 rovásírásos helységnévtábla került már kihelyezésre Magyarországon és egyes határon túli területeken, s ez a folyamat folytatódik.

Érdekességképpen megemlítenénk, hogy rovásírással megjelent már Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regénye és Illyés Gyula mesegyűjteménye is. A rovásírásos Újszövetség is örök kincse lehet az írástörténet és a könyvkiadás különlegességei iránt érdeklődőknek.

Az Újszövetség – Rováskiadás könyv kapható a Gyepűben!